Alapszabály

A MAGYAR SOMMELIER SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA
amely biztosítja az egyesület demokratikus, önkormányzati elven való működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1./ A társadalmi szervezet neve:

Magyar Sommelier Szövetség /továbbiakban Egyesület/

Rövidített név: MASOSZ           

2./ Az Egyesület székhelye és levelezési címe: 1133 Budapest, Pannónia utca 102.

3./ Az Egyesület célja:

Az Egyesület tagjainak országos érdekképviseleti szerve, amelynek célja a tagok gazdasági és szakmai érdekképviselete, érdekegyeztető feladatok ellátása, a magyar borkultúra szakmai fejlesztése, mind az éttermi, mind az otthoni borfogyasztás kulturált színvonalra emelésének támogatásával, együttműködve a borászokkal, kereskedésekkel, rokon szakmák képviselőivel. A sommelier hivatás népszerűsítése szakmai, valamint fogyasztói körökben egyaránt, a munka szakmai színvonalának fejlesztése magas szintű képzések- és továbbképzések biztosításával. A sommelier hivatás elismertetése szélesebb körökben. Célja a magyar borok népszerűsítése itthon és külföldön, részvétel borfesztiválokon, borversenyeken, kereskedelmi borok minősítésében, megjelenés szakfolyóiratokban. A sommelier szakma nemzetközi szinten történő képviselete, érdemi, aktív részvétel a Nemzetközi Sommelier Szövetség (ASI) munkájában, versenyző delegálása és szponzorálása a nemzetközi sommelier versenyekre (EB, VB, CESC /Közép-Európai Sommelier Bajnokság/), hazai és nemzetközi versenyek, így a Magyar Sommelier Bajnokság rendezése.

4./  Az Egyesület jogi személy. Működési területe Magyarország.

5./  Az Egyesület tevékenysége:

Képviseli a tagokat, hazánkban dolgozó sommelier-ket az országos érdekegyeztetésben.
Képviseli tagjait az állami szervezetek, hatóságok, bíróságok, intézmények és más külső személyek előtt.

Előterjeszti és képviseli tagjai állásfoglalásait, javaslatait és kérelmeit az országos politikai és gazdasági döntéshozó szerveknél.

Segítséget ad tagjainak az őket érdeklő szakmai és tudományos előadások, tapasztalatcserék, találkozók, tanulmányutak megszervezéséhez, országos- regionális- és nemzetközi találkozókat szervez.

Rendszeresen biztosít képzési és továbbképzési lehetőségeket, ezek szervezését az egyesületen belül megoldja vagy koordinálja.

Tájékoztatja tagjait a sommelier szakmát segítő információkról, a pénzügyi, támogatási hitelezési lehetőségekről, az érdekükben tett intézkedésekről és ezek eredményeiről.

Kapcsolatokat alakít ki és tart fenn a hazai és nemzetközi sommelier-ket tömörítő szakmai és gazdasági érdekképviseletekkel.

6./ Az Egyesület regionális képviselete:

Az Egyesület lehetőséget biztosít a kialakított régiókban az ott dolgozó vagy lakó tagok helyi szerveződésére. Az Egyesület öt regionális munkacsoportot hoz létre, melyek nem egyeznek a közigazgatási régiókkal. Nevük szerint: Észak-dunántúli, Dél-dunántúli, Balaton-környéki, Alföldi, Észak-magyarországi. A regionális munkacsoportok az Egyesület helyi tagjaiból alakulnak, jogi személyiséggel nem rendelkeznek, a jelen Alapszabály szerint működve látják el a helyi, illetőleg regionális ügyekben a tagok képviseletét. A regionális munkacsoportok adott régióban létszámkorlátozás nélkül megalakíthatók. A regionális munkacsoportokról és képviselőjük delegálásáról külön elnökségi Szabályzat készül. A Szabályzat elkészítésére a Közgyűlés felhatalmazza az Egyesület Elnökségét. A regionális munkacsoportok működéséhez az Egyesület – a Régiós Szabályzatban meghatározott – támogatást nyújt. A regionális munkacsoportok delegált vezetői jogosultak a Szabályzatban meghatározott módon 1 tagot – teljes jogkörrel – jelölni az Egyesület Elnökségébe. Ennek részletes szabályait a külön Szabályzat tartalmazza.

II. A TAGSÁGI VISZONY

1./ Az Egyesület tagja lehet:

Az Egyesület rendes tagja lehet bármely természetes személy, aki a tagfelvétel követelményeinek megfelel, elfogadja az egyesület alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az egyesület munkájában, valamint kötelezettséget vállal a tagdíj megfizetésére. Az Egyesület pártoló tagja lehet bármely jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, természetes személy, aki/amely az Egyesület jelen Alapszabályában foglalt alapelveivel és célkitűzéseivel egyetért és azok megvalósítása érdekében anyagilag vagy más módon támogatja az Egyesület munkáját, valamint az Egyesület jelen Alapszabályát elfogadják és betartják. A támogatás részletes feltételiről az Egyesület és a pártoló tag támogatási megállapodást köt. Az Egyesület rendes tagjának meg kell felelni az Egyesület Tagfelvételi Szabályzatában írt, végzettségre, munkavégzésre illetve gyakorlati időre vonatkozó követelményeknek.

2./ A tagsági viszony:

A kérelmező a felvételét az egyesület elnökéhez címzett írásbeli felvételi kérelemmel kezdeményezheti. A tagsági viszony megszerzésének előfeltétele rendes tag esetében az, hogy a felvételét kérő tagjelölt belépési nyilatkozatát az Egyesület két rendes tagja ellássa írásbeli ajánlásával. A tagjelöltnek mellékelnie kell szakmai önéletrajzát és a tagfelvételi követelményeknek való megfelelést igazoló iratokat is. Az elnök a felvételi kérelmet köteles a következő elnökségi ülésen az elnökség elé terjeszteni. A felvételről az Egyesület Elnöksége határozatot hoz. Az elnökség a határozatáról írásban értesíti a felvételt kérőt. A tagsági kérelem elutasítását indokolni kell.

A felvételt megtagadó határozat ellen – annak kézhezvételétől számított 30 (harminc) napon belül – keresettel lehet fordulni az egyesület székhelye szerint illetékes törvényszékhez.

A rendes tag felvételi követelményeit a Tagfelvételi Szabályzat tartalmazza.

Azok a tagok, akik a rendes tagság feltételeinek nem felelnek meg, a hiányzó feltételeket a Szabályzatban leírtak szerint pótlólag igazolhatják. Ennek hiányában pártoló tagokká válnak.  Rendes tagság az Egyesület Elnöksége által hozott, az Egyesület elnöke által aláírt tagfelvételi határozattal és az esedékes tagdíjnak az Egyesület számlájára történő beérkezésével jön létre.

A pártoló tag vonatkozásában a tagnak az Egyesület anyagi támogatását vállaló szándéknyilatkozatát is tartalmazó belépési szándékának az Egyesület Elnöksége által hozott

tagfelvételről szóló határozattal és támogatási díjának az Egyesület számlájára történő beérkezésével jön létre.

A tag tagsági viszonyát egy alkalommal, legfeljebb egy évre alapos indokkal (pl.: külföldi munka) szüneteltetheti. A kérelmet a szüneteltetés megkezdése előtt kell benyújtani. A szüneteltetésről az Elnökség dönt.

3./ Az egyesület a rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjairól nyilvántartást vezet. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

4./ A tagsági viszony megszűnik:

• a tag kilépésével,
• kizárásával,
• halálával, illetve jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet keretei között működő tag jogutód nélküli megszűnésével,
• a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával.

5./ A kilépési szándékot az Elnökségnek kell bejelenteni. Kilépés esetén a tagsági viszony a bejelentés napjával szűnik meg.

6./A tag kizárásáról az Egyesület Elnöksége az alábbi feltételek esetén dönthet:

• ha a tag tagsági kötelezettségeit, az alapszabályban vagy az Egyesület egyéb szabályzataiban előírtakat súlyosan vagy figyelmeztetés ellenére ismételten megszegi,
• ha a tagdíjat a jogkövetkezményt tartalmazó felhívás ellenére, annak kézhezvételétől számított 45 napon belül nem fizeti meg. A felszólítást igazolható módon kell megtenni és a felszólításban figyelmeztetni kell a tagot a fizetés elmulasztásának következményeire.

A kizárást az Elnökség kezdeményezi és erről a tagot írásban értesíti. Az értesítésben fel kell hívni a tag figyelmét arra, hogy észrevételeit, vagy védekezését személyesen, vagy írásban is előterjesztheti. Az eljárás során jogi képviselő közreműködését is igénybe veheti. A kizárásról szóló határozat meghozatala az Elnökség hatáskörébe tartozik, amely határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Közgyűléshez lehet jogorvoslattal fordulni. A határozatot részletes indoklással és a jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatással a döntés meghozatalától számított 15 napon belül meg kell küldeni a kizárt tagnak. A kizáró határozat indokolásának tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatást. A fellebbezési határidő első napja a kézbesítést követő nap. A fellebbezésről a soron következő Közgyűlés dönt. Amennyiben a következő közgyűlés egy rendkívüli közgyűlés, abban az esetben gondoskodni kell arról, hogy a jogorvoslati eljárás a közgyűlés napirendi pontjai között szerepeljen és arról a kizárt tag is tájékoztatást kapjon. A jogorvoslati eljárás során hozott közgyűlési határozatot a közgyűlést követő 30 napon belül meg kell küldeni a kizárt tag részére.

7./ A tag jogutód nélküli megszűnése esetén az Elnökség a tudomásszerzést, illetve a tény megfelelő igazolását követő elnökségi ülésen megállapítja a tag tagsági viszonyának megszűnését.

8./ Mivel az egyesületi tagság feltételekhez kötött, ezért, amennyiben a tag időközi változások, cselekmények miatt már nem felel meg ezeknek a feltételeknek, akkor az egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel felmondhatja.

9./A tag jogosult:

• A tagok részére biztosított szolgáltatásokat igénybe venni.
• A rendes tag jogosult a szakmai továbbképzéseken, bemutatókon, rendezvényeken, versenyeken részt venni.
• A pártoló tag jogosult a meghirdetett bemutatókon, rendezvényeken részt venni.
• Az Egyesület szervezeti életében a természetes személy tag személyesen, a jogi személy tag a delegált képviselője útján, szavazati és tanácskozási joggal vesz részt.
• A természetes személy tag a közgyűlés választása alapján az Egyesület bármely tisztségét betöltheti.
• Viselheti a tagok részére rendszeresített jelvényt és egyéb azonosítókat.

10./ A tag köteles:

Az Egyesület Alapszabályát, egyéb Szabályzatait, valamint határozatait betartani, aktívan részt venni az egyesület céljainak megvalósításában. Az előírt tagdíjat rendszeresen megfizetni, az egyesület vagyonát megóvni. A Tag tagdíját a Közgyűlés évente, a közgyűlésen állapítja meg. Tevékenysége nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak megvalósíthatóságát.

11./ A pártoló tag jogállása:

Pártoló tag lehet az, aki nem felel meg a rendes tagsági viszony létesítéséhez szükséges feltételeknek. A pártoló tag jogaira és kötelezettségeire a jelen Alapszabály rendelkezései azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy a pártoló tag tisztségre nem választható, az Egyesület szervezeteiben csak tanácskozási joggal vehet részt és tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. A pártoló tag Támogatási Szerződés alapján teljesíti éves támogatói kötelezettségét. A pártoló tag kötelessége az alapszabály betartása és a vállalt támogatás megfizetése.

12./ A tagdíj mértéke, rendelkezésre bocsátásának módja és ideje.

A tagdíj mértéke 2015. évben 14.000,- Ft. A pártoló szervezetek vállalt támogatási kötelezettsége minimálisan a mindenkori tagdíj kétszerese. A következő években a tagdíj mértékét az Elnökség állapítja meg. A tagdíjat a tárgyévet megelőző évben kell megállapítani és arról a tagságot igazolható módon kell értesíteni. A tagdíjat a tag az egyesület értesítés alapján köteles az egyesület számlájára legkésőbb a tárgyév március 1. napjáig befizetni. Amennyiben a tag tagsági viszonya ezt követő időpontban jön létre, akkor a befizetés határidejét a tagfelvételi határozat tartalmazza, amely befizetésre legalább 30 nap határidőt köteles biztosítani. A tag a tagsági jogviszony létrejöttének évében is teljes tagdíjat köteles fizetni.

III. AZ EGYESÜLET SZERVEI

Az egyesület szervei: a Közgyűlés, az Elnökség és a Felügyelő- és Etikai Bizottság.

A KÖZGYŰLÉS

1./A Közgyűlés az Egyesület döntéshozó szerve, amelyen minden tag jogosult részt venni és a jogszabályok, valamint jelen alapszabály szerinti jogait gyakorolni.

A Közgyűlést az Egyesület Elnöksége szükség szerint, de legalább évenként köteles összehívni úgy, hogy azon az Egyesület gazdálkodásának jogszerűségéhez szükséges mérleg és a hozzá kapcsolódó iratok a jogszabály szerinti időben elfogadhatóak legyenek. A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha ezt az Egyesület Alapszabálya, vagy a bíróság elrendeli, illetőleg a tagok egyharmada, vagy a Felügyelő- és Etikai Bizottság az ok és cél megjelölésével írásban kéri.

Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, vagy az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

2./ A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

• Az Egyesület Alapszabályának megállapítása és módosítása.
• Az Elnökség és a Felügyelő- és Etikai Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, felettük a munkáltatói jogok gyakorlása.
• Az elnökség által megválasztott elnök és főtitkár, valamint a Felügyelő-és Etikai Bizottság által megválasztott bizottsági elnök szavazással történő megerősítése.
• Az Egyesület más egyesülettel történő egyesülésének, szétválásának, megszűnésének kimondása, döntés az egyesület megszüntetéséről.
• Az egyesület éves költségvetésének, beszámolójának, mérlegének és az elnökség éves beszámolójának elfogadása.
• A Felügyelő- és Etikai Bizottság éves beszámolójának elfogadása.
• Döntéshozatal mindazokban az ügyekben, amelyeket az Alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.
• Az Egyesület Szervezeti Működési Szabályzatának elfogadása.
• Az Egyesület különböző – nem az Elnökség hatáskörébe utalt – Szabályzatainak elfogadása.
• A jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés.
• A tagsági díj megállapítása.

3./ A Közgyűlést legalább 8 nappal a tárgynapot megelőzően, a napirend közlésével, igazolható módon, írásban – ide értve az elektronikus módon történt értesítést is – kell összehívni. A meghívónak tartalmaznia kell az egyesület nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését, valamint az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

Határozatképtelenség esetén a Közgyűlés a határozatképtelen közgyűlés időpontját követő egy órán belüli időpontra ugyanazon napra, és helyszínre az eredeti meghívón feltüntetett napirenddel ismételten összehívható, az eredeti meghívóban feltűntetett ilyen tartalmú figyelmeztetés esetén. A meghívón figyelmeztetni kell arra is, hogy az így megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül is megtartásra kerül és az eredeti napirend tekintetében határozatképes.

A közgyűlés Budapest közigazgatási területén bárhova összehívható. Ennek során olyan helyet kell biztosítani, ami a közgyűlés megtartására alkalmas. A meghívónak pontosan, egyértelműen azonosítható módon tartalmaznia kell a közgyűlés helyszínét. A közgyűlés helyszínének meghatározásáról az elnökség dönt.

4./ A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 (három) napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Amennyiben a napirend kiegészítésre kerül, akkor az új napirendi pontokról a tagokat igazolható módon értesíteni kell.

Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

5./ A határozat meghozatalakor nem szavazhat az a személy

1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
7. g) aki a határozat alapján bármilyen előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
8. h) aki a közgyűlés időpontjában lejárt tagdíjtartozással rendelkezik.

A szavazási tilalom kiterjed arra az esetre is, amikor az ügyben a fentiek szerint a tag közeli hozzátartozója, élettársa érintett.

Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

A fenti szabályokat megfelelően alkalmazni kell az Elnökség határozathozatalával kapcsolatban is.

6./ A Közgyűlés határozatképességéhez a szavazati joggal rendelkező tagok legalább 50%-a + 1 fő jelenléte szükséges. A Közgyűlés határozatait a jelenlévő tagok több mint 50%-ának + 1 főnek a szavazatával, – ha az Egyesület Alapszabálya vagy közgyűlési határozat eltérően nem rendelkezik – nyílt szavazással hozza. Minden tagot egy szavazat illet meg. A fenti általános határozathozatali szabályokat megfelelően alkalmazni kell az éves beszámoló jóváhagyására is. A Közgyűlésre a pártoló tagokat is meg kell hívni. Ahol jogszabály eltérően rendelkezik a szótöbbség arányával kapcsolatosan, ott a döntés meghozatala során ez az irányadó.

Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

7./ Az Egyesület Elnökségének a Közgyűlés és az Elnökség döntéseiről nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható a döntések tartalma, ideje, hatálya, a mellette és ellene szavazók számaránya, nyílt szavazás esetén a szavazatot leadó személye.

8./ A Közgyűlés üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. Ennek tartalmaznia kell:

1. a) az ülés helyét és időpontját,
2. b) a jelenlévők nevét a jelenléti ív szerint,
3. c) az előterjesztések, indítványok rövid ismertetését,
4. d) az elfogadott határozatokat,
5. e) a szavazás eredményére vonatkozó adatokat, a határozat ellen szavazók nevét, kérésükre a határozat indokolását,
6. f) szükség szerint az ülésen elhangzott hozzászólásokat, döntéseket, javaslatokat.

A Közgyűlés ülésének jegyzőkönyvét a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a gyűlés által a jegyzőkönyv hitelesítőjének választott két személy írja alá.

A közgyűlés levezető elnöke az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az egyesület főtitkára. A főtitkár akadályoztatása esetén az egyesület elnökségének legidősebb tagja a levezető elnök. A levezető elnök javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítők személyére, akiket a közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel választ meg. A jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők személyére bármelyik tag tehet javaslatot. A szavazatszámláló bizottság feladatait az egyesület Felügyelő- és Etikai Bizottsága látja el. A szavazatszámláló bizottság jár el minden esetben, amikor a közgyűlésen a szavazatok megszámlálása szükséges. A bizottság végzi el a határozatképesség megállapításával kapcsolatos teendőket és hivatalosan közli a levezető elnökkel a jelenlévők számát, továbbá ügyel arra, hogy – ha szükséges – a határozatképesség minden egyes határozathozatalnál megállapításra kerüljön. Segíti a levezető elnök munkáját, ügyel arra, hogy a pártoló tagok, a szavazásból kizárt személyek ne szavazzanak, illetve arra, hogy szavazataik az összesítés során figyelmen kívül maradjanak.

9./ A közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

10./ A Közgyűlés illetve az Elnökség döntéseit az érintettekkel írásban kell közölni, a döntés meghozatalától számított nyolc napon belül.

A Közgyűlés és az Elnökség döntéseit, a beszámolói közléseket, a működés valamint a szolgáltatások igénybevételének módját az Egyesület a honlapján és nyilvános Facebook oldalán teszi közzé.

AZ ELNÖKSÉG

1./ Az Egyesület ügyvezető szerve. Az Elnökség a Közgyűlés határozatainak megfelelően szervezi az Egyesület munkáját és biztosítja annak folyamatos képviseletét.

2./ A Közgyűlés az Egyesület rendes tagjai sorából az Egyesület országos működését biztosító számban, 7 (hét) elnökségi tagot választ, akik e tisztségüknél fogva az Elnökség tagjai. Az Elnökségből 1 tagot a kialakított öt régióban dolgozó vagy lakó tagok által létrehozott regionális munkacsoportok vezetői maguk közül választva jelölnek elnökségi tagnak. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással választja meg.

3./ Az elnökség munkáját az Elnökségi Tanácsadó Testület (ETT) segíti, amelyet az öt régió vezetője közül a fennmaradó négy, mint Elnökségi Tanácsadó alkot.  Az ETT tagok az elnökségi ülések állandó meghívottjai.

4./ Az Elnökség hatáskörébe tartozik:

• Tagjai közül az elnök és a főtitkár megválasztása egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazás útján.
• Az Egyesület éves programjának elfogadása.
• Az Egyesület éves költségvetésének megállapítása.
• Az Egyesület Etikai Kódexének elfogadása, módosítása.
• A tagdíj évenkénti felülvizsgálata, Közgyűlési döntésre felterjesztése.
• Az elnökség ügyrendjének, működési szabályzatának megállapítása és módosítása.
• Az Egyesület egyéb belső szabályzatainak megállapítása és módosítása (kitüntetések, díjak és címek adományozási szabályzata, regionális munkacsoportok működési szabályzata, stb.).
• Tag kizárása.
• A saját ügyrendjének a megállapítása.

5./ Az Elnökség jogosult dönteni minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a jelen Alapszabály nem utal az Egyesület más szervének hatáskörébe.

Az Elnökség a jogszabály vagy az alapszabály által előírt esetekben köteles a Közgyűlést összehívni, annak ülését előkészíteni, napirendjére és határozataira a javaslatokat előkészíteni.

6./ Az Elnökség üléseit annak elnöke szükség szerint, de negyedévente legalább egyszer köteles igazolható módon összehívni a napirend közlésével. Ülései a tagság számára nyilvánosak.

7./ Az Elnökség akkor határozatképes, ha tagjaiból legalább 4 fő jelen van. Döntéseit nyílt, többségi szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.

8./ Az Elnökség saját működési szabályzatában rögzíti, hogy feladatainak ellátása során milyen tisztségeket, feladatköröket állapít meg. Az Elnökség a tagjai közül megválasztja az egyes tisztségviselőket és a feladatok ellátásáért felelős személyeket. Az Elnökség egyes feladatok elvégzésére eseti operatív bizottságokat hozhat létre. Az Elnökség a működési szabályzatában rendelkezhet arról, hogy a távol lévő tagok elektronikus, távközlési eszközök útján részt vehessenek az ülés munkájában és a határozatképesség szempontjából jelen lévőnek minősüljenek. A szabályzatnak tartalmaznia kell az ülés munkájában ezen a módon részt vevő tagok nyilatkozatainak és szavazatainak rögzítési módját.

9./ Az elnök köteles az elnökség által hozott döntésekről nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye is).

10./ Az elnökség minden döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az elnökség jelenlévő minden tagja.

11./ Az elnök köteles a közgyűlés és az elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától számított 15 napon belül az érintettnek megküldeni. A határozat jellegétől függően a megküldés módjáról az elnökség dönt.

A FELÜGYELŐ- ÉS ETIKAI BIZOTTSÁG

1./ A Közgyűlés az Egyesület tagjai sorából 3 tagból álló Felügyelő- és Etikai Bizottságot választ. A Felügyelő-és Etikai Bizottság tagjai közül megválasztja az elnökét. A Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.

2./ Nem lehet a Felügyelő- és Etikai Bizottság elnöke, vagy tagja, az a személy, aki:

a.) a MASOSZ Elnökségének elnöke vagy tagja, illetve

b.) az a) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

3./ A Felügyelő- és Etikai Bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását, ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet, a szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Felügyelő- és Etikai Bizottság tagjai az Egyesület vezető szervének elnökségi ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek.

4./ A Felügyelő- és Etikai Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a.) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszűntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,

b.) a vezető tisztségviselő felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Felügyelő- és Etikai Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a Felügyelő- és Etikai Bizottság is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő- és Etikai Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

5./ A Felügyelő- és Etikai Bizottság évente a Közgyűlésnek számol be, tevékenységéért a Közgyűlésnek felelős.

6./ A Felügyelő- és Etikai Bizottságot annak elnöke legalább félévente köteles összehívni. Határozatképességhez legalább 2 tag jelenléte szükséges, döntését nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.

VII. AZ EGYESÜLET VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI

1./ Az Egyesület vezető tisztségviselői:

– az Elnökség elnöke,

– az Elnökség tagjai,

– a Felügyelő- és Etikai Bizottság elnöke,

– a Felügyelő- és Etikai Bizottság tagjai,

– az Egyesület főtitkára.

2./ A tisztségviselőket a jelen alapszabálynak megfelelően – ha közgyűlési határozat eltérően nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szavazati többséggel választják meg.

A tisztségviselőket 3 évre választják.

3./ A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

4./ A vezető tisztségviselő a tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az egyesülettel szemben.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

5./  Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

1. a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
2. b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
3. c) visszahívással;
4. d) lemondással;
5. e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
6. f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
7. g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró ok vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

6./ A közgyűlés a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja, különösen, ha a tisztségviselő tisztségéből adódó feladatát nem látja, vagy, ha a tisztség ellátásában akadályozva van.

7./ A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a döntéshozó szerv az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni. A működőképesség fenntartása miatti részvételi kötelezettségről az elnökség dönt.

VIII. AZ EGYESÜLET ELNÖKE ÉS AZ ELNÖKSÉG TAGJAI

1./ Az Egyesület elnöke egyben annak törvényes képviselője, akit az Elnökség tagjai sorából választ. Egy személyben jegyzi az Egyesületet. Munkájáért, tisztségének ellátásáért a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel, és az Elnökség felé beszámolási kötelezettsége van.

2./ Szervezi az Elnökség munkáját, előkészíti az Elnökség üléseit és gondoskodik az Elnökség határozatainak végrehajtásáról. Az Egyesület gazdasági ügyeiben utalványozási jogot gyakorol. A bankszámla feletti rendelkezési jogot az elnök önállóan gyakorolja. Gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület alkalmazottai felett. Biztosítja a működéssel kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést, a vele történő előzetes egyeztetést követően (időpont és helyszín).

3./ Az elnök – akadályoztatása esetén – helyettesítéséről gondoskodni köteles (eseti megbízás). Az Elnököt megbízás alapján bárki képviselheti.

4./ Az Elnökség tagjai:

Az elnökség tagjai az Alapszabály és Szabályzatok betartásával hozzák meg az elnökségi határozatokat, melyek végrehajtásában részt vesznek. Segítik az Egyesület elnökét feladatainak ellátásában.

A FELÜGYELŐ- ÉS ETIKAI BIZOTTSÁG ELNÖKE

A Felügyelő- és Etikai Bizottság Elnöke irányítja és szervezi a Bizottság munkáját. Előkészíti a bizottság üléseit, gondoskodik a bizottság határozatainak végrehajtásáról. Képviseli a bizottságot.

A FŐTITKÁR

1./ Az Egyesület főtitkárát az Elnökség tagjai választják maguk közül. Megbízása az elnökség megbízatásának idejével azonos. Munkáját társadalmi megbízás alapján látja el, tevékenységét az Egyesület Elnökségének döntései alapján végzi. Tevékenysége során szervezi és irányítja az operatív munkát. Az elnök eltérő rendelkezésének hiányában ellátja az elnök általános helyettesítését.

2./ Feladatai:

• Folyamatosan intézi az Egyesület ügyeit és eljár a vezető testületek határozatainak, továbbá az Alapszabálynak megfelelően.
• Biztosítja a működés feltételeit az éves költségvetés keretei között, valamint egyéb lehetőségek kihasználásával.
• Szervezi és előkészíti a testületi üléseket, az Egyesület rendezvényeit.
• Egyéb a hatáskörébe utalt feladatokat lát el, azokat felosztja a tagok között.
• Tevékenységéről rendszeresen beszámol az Elnökségnek.

AZ EGYESÜLET KAPCSOLATAI

1./ Az Egyesület a feladatainak ellátásához szükséges információit a tagságon és azok regionális munkacsoportokon keresztül szerzi be és közvetlenül, vagy a regionális munkacsoportokon keresztül áramoltatja vissza.

A regionális munkacsoportok a tagságnak az egyesülési szabadság és a demokratikus önszerveződés jegyében a régió szervei, amelyek a közös érdekérvényesítési szándékukat kifejezik és erre jogi személyiség nélküli szervezetet alakítanak ki. Koordináló és közvetítő szerepet töltenek be az országos és helyi érdekegyeztetésben és érdekképviseletben, ellátják a régióban dolgozó vagy élő tagok területi szintű érdekegyeztetését és képviseletét, egyben segítik az Egyesület országos szerveinek munkáját.

2./ Az Egyesület országos szervei segítik a regionális munkacsoportokat, azokkal folyamatos kapcsolatot tartanak fenn. Tisztségviselői lehetőségeik szerint rész vesznek a regionális munkacsoportok ülésein, jelentősebb rendezvényein.                                  

3./ Az Egyesület Elnökségének elnöke, vagy megbízottja képviseli a tagságot az országos és nemzetközi érdekegyeztetés fórumain.

4./ Az Egyesület országos, nemzetközi és regionális szinten a tagság érdekeinek szem előtt tartásával együtt működik minden ebben érdekelt állami és civil szervezettel.

5./ Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól támogatást nem fogad el.

XII. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

1./ Az Egyesület működési, fenntartási költségeinek forrásai a tagdíjak, a magán és jogi személyek felajánlásai, támogatásai, a költségvetésből, vagy költségvetésen kívüli szervezetektől elnyert pályázati támogatások, az Egyesület másodlagos gazdasági tevékenységének bevételei. Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

2./ Az Egyesület másodlagos gazdasági tevékenységének végzésére külön szervezetet nem hoz létre, az azzal kapcsolatos számviteli tevékenységet erre képesített vállalkozás megbízása útján látja el, amely szervezet egyben ellátja az Egyesület ügyvitelét és számvitelét is. Az ebben a vonatkozásban kötött megállapodások az Elnökség határozatával és a Felügyelő és Etikai Bizottság elnökének ellenjegyzésével jöhetnek létre.

3./ Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesület az alapszabályban meghatározott céljai érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik. Az éves költségvetés elfogadásáról, végrehajtásáról és az éves zárszámadás elfogadásáról az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés dönt.

4./ Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, az alapítók, illetve tagok – a vagyoni hozzájárulásukon túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

XIII. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

1./  Az Egyesület megszűnik, ha

1. a) a közgyűlés kimondja megszűnését,
2. b) az arra jogosult szerv megszünteti,
3. c) a közgyűlés kimondja más egyesülettel történő egyesülését, vagy egyesületekre történő szétválását,
4. d) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg,
5. e) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt,

feltéve mindegyik esetben, hogy az egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló eljárás lefolytatását követően a bíróság az egyesületet törli a nyilvántartásból.

2./ Az Egyesület megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után – vagyonáról az Alapszabály előírása szerint kell rendelkezni.

XIV. KÖZHASZNÚSÁGI RENDELKEZÉSEK

1./ Közhasznú tevékenység megnevezése: A fiatalság – elsősorban a veszélyeztetett korban lévő középiskolások – felvilágosítása az alkoholos italok élettani hatásairól, a mértékletes, kulturált italfogyasztásra való felkészítés. Küzdelem az alkoholizmus, különösen a fiatalkori alkoholizmus ellen.

2./ Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

XV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadók.

ZÁRADÉK

Ez az Alapszabály a Magyar Sommelier Szövetség 2014. június 2. napján, megtartott megismételt Közgyűlésének 10/2014. sz. határozatával elfogadott Alapszabálya. Ezt az alapszabályt a Fővárosi Törvényszék 12.Pk.60.372/2011/10. számú végzése alapján a Szövetség 2015. 04. 20. napját tartott megismételt Közgyűlésének az 5/2015. (04. 20.) számú határozatával módosította

Ezen határozattal elfogadott új szövegrészek a szövegben dőlt betűvel kerültek rögzítésre. Áthúzásra kerültek a 2014. június 2. napján elfogadott alapszabályból azok a rendelkezések, amelyeket a fenti végzés törölni rendelt, vagy egyéb okból törlésre kerültek.

Alulírott Slezsák Zoltán igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.

Budapest, 2015. április 20. napján

Slezsák Zoltán
elnök